A spektrométer kalibrálási pontossága kritikus fontosságú számos optikai jellemzési technikánál, mint például a Raman-spektroszkópia és az interferometria. 1–3 A spektrométer kalibrálásához általában kalibráló lámpát használnak. A kalibráló lámpák jól meghatározott, jól meghatározott vonalakat adnak ismert hullámhosszon, és ezek hozzá vannak rendelve a detektor pixelindexeihez. Kis spektrális tartományok esetén azonban, ahol csak kevés kalibrációs vonal áll

A molekuláris és biokémiai alkalmazásokon belül, valamint az orvosi diagnosztikában az oldatban lévő anyagok koncentrációjának meghatározása kulcsfontosságú elemzési lépés. Gyakran fotometriai módszereket alkalmaznak erre a célra, mivel ezek könnyen és gyorsan végrehajthatók, és gyakran a legköltséghatékonyabb megoldást jelentik. A (spektro)fotometriás módszerek általában azon az elven alapulnak, hogy az oldatban lévő molekulák elnyelik a fényt, és

Sok laboratóriumra olyan szabályozási követelmények vonatkoznak, amelyeket például a minőségirányítási rendszerek írnak elő. Ezek a laboratóriumok ezért kötelesek rendszeresen tesztelni a munkaeszközöket és az elemző műszereket, beleértve a (spektro)fotométereket is. Mi van akkor, ha ezek a szabályozások nem vonatkoznak az Ön laborjára? Ebben az esetben a tesztelés nem feltétlenül szükséges, hiszen nem kötelező – de

Jól ismert tény, hogy a közönséges fehér fény különböző hullámhosszúságú vagy színek keverékéből áll. Mindannyian ismerjük a szivárvány különböző színeit, amelyek valójában különböző színek, amelyek fehér fényt tartalmaznak. A fehér fényt ritkán használják a spektroszkópiai elemzésben, bár a látható fényforrás az UV-VIS spektrométerek gyakori összetevője. Az ilyen forrásból származó kezeletlen fehér fény kevés hasznos információt

Az optikai spektroszkópiai elemzési módszerek az elektromágneses sugárzás és az anyag kölcsönhatásán alapulnak. A cikk megírásának célja, hogy eligazítsa az általánosan használt spektroszkópiai technikák alapfogalmait Elektromágneses spektrum Az elektromágneses spektrum rengeteg információt szolgáltat a spektroszkópos számára. Az elektromágneses spektrum minden egyes tartományát frekvencia- vagy hullámhossz-tartomány jellemzi, és számos alkalmazási területet talál a vegyészek és fizikusok

A kolorimetria és a spektrofotometria abban különbözik, hogy a kolorimetria rögzített hullámhosszokat használ, amelyek csak a látható spektrumban figyelhetők meg, de a spektrofotometria nagyobb tartományból is használhat hullámhosszokat. A vegyületek abszorpciós és emissziós jellemzőik alapján történő azonosítására spektrofotometriát és kolorimetriát alkalmazhatunk. Ezenkívül ez egy egyszerű módszer a színes minta koncentrációjának meghatározására. Annak ellenére, hogy a

Ideális esetben az egyetlen analitot tartalmazó oldat abszorbanciaspektrumának egyetlen abszorpciós sávnak kell lennie a maximális abszorbancia hullámhosszán. A valós mintákban azonban a spektrumot befolyásolja más zavaró fajok jelenléte. Az ilyen interferenciák könnyen kiküszöbölhetők a cikkben tárgyalt különböző megközelítések alkalmazásával. Az UV-látható spektroszkópiában előforduló interferencia számos tényezőből adódik, amelyek lehetnek fizikai vagy kémiai természetűek. A kémiai

Jól ismert tény, hogy a közönséges fehér fény különböző hullámhosszúságú vagy színek keverékéből áll. Mindannyian ismerjük a szivárvány különböző színeit, amelyek valójában különböző színek, amelyek fehér fényt tartalmaznak. A fehér fényt ritkán használják a spektroszkópiai elemzésben, bár a látható fényforrás az UV-VIS spektrométerek gyakori összetevője. Az ilyen forrásból származó kezeletlen fehér fény kevés hasznos információt

A molekuláris és biokémiai alkalmazásokon belül, valamint az orvosi diagnosztikában az oldatban lévő anyagok koncentrációjának meghatározása kulcsfontosságú elemzési lépés. Gyakran fotometriai módszereket alkalmaznak erre a célra, mivel ezek könnyen és gyorsan végrehajthatók, és gyakran a legköltséghatékonyabb megoldást jelentik. A (spektro)fotometriás módszerek általában azon az elven alapulnak, hogy az oldatban lévő molekulák elnyelik a fényt, és

A Raman-spektroszkópia egy roncsolásmentes kémiai elemzési technika, amely részletes információkat nyújt a kémiai szerkezetről, fázisról és polimorfiáról, kristályosságról és molekuláris kölcsönhatásokról. Ez a fény és az anyagon belüli kémiai kötések kölcsönhatásán alapul. A Raman egy fényszórási technika, melynek során egy molekula szórja a nagy intenzitású lézerfényforrásból érkező fényt. A szórt fény nagy része ugyanazon a