{"id":68997,"date":"2022-02-21T12:51:46","date_gmt":"2022-02-21T04:51:46","guid":{"rendered":"https:\/\/qvarz.com\/abszorpciomeres-a-mintakoncentracio-meghatarozasanak-gyors-modja-2\/"},"modified":"2022-02-21T12:53:00","modified_gmt":"2022-02-21T04:53:00","slug":"abszorpciomeres-a-mintakoncentracio-meghatarozasanak-gyors-modja-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/qvarz.com\/hu\/abszorpciomeres-a-mintakoncentracio-meghatarozasanak-gyors-modja-2\/","title":{"rendered":"Abszorpci\u00f3m\u00e9r\u00e9s \u2013 a mintakoncentr\u00e1ci\u00f3 meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1nak gyors m\u00f3dja"},"content":{"rendered":"\n

A molekul\u00e1ris \u00e9s biok\u00e9miai alkalmaz\u00e1sokon bel\u00fcl, valamint az orvosi diagnosztik\u00e1ban az oldatban l\u00e9v\u0151 anyagok koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa kulcsfontoss\u00e1g\u00fa elemz\u00e9si l\u00e9p\u00e9s. Gyakran fotometriai m\u00f3dszereket alkalmaznak erre a c\u00e9lra, mivel ezek k\u00f6nnyen \u00e9s gyorsan v\u00e9grehajthat\u00f3k, \u00e9s gyakran a legk\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konyabb megold\u00e1st jelentik.<\/p>\n\n

A (spektro)fotometri\u00e1s m\u00f3dszerek \u00e1ltal\u00e1ban azon az elven alapulnak, hogy az oldatban l\u00e9v\u0151 molekul\u00e1k elnyelik a f\u00e9nyt, \u00e9s az \u00edgy gyeng\u00edtett f\u00e9nyt detektor seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u00e9rik. Amint az a n\u00e9vb\u0151l is k\u00f6vetkezik, az UV\/Vis spektrofotom\u00e9terek l\u00e1that\u00f3 \u00e9s ultraibolya f\u00e9nyt haszn\u00e1lnak k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 200 \u00e9s 900 nm k\u00f6z\u00f6tti hull\u00e1mhossz-tartom\u00e1nyban.<\/p>\n\n

Az analit koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz leggyakrabban azt a hull\u00e1mhosszt haszn\u00e1lj\u00e1k, amelyn\u00e9l a molekula a legnagyobb abszorbanci\u00e1t (cs\u00facshull\u00e1mhosszt) mutatja. P\u00e9ld\u00e1ul nukleinsavak \u00e9s feh\u00e9rj\u00e9k eset\u00e9ben ez 260 nm, illetve 280 nm lenne. A Lambert-Beer t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal le\u00edrt fizika t\u00f6rv\u00e9nyei k\u00e9pezik az alapj\u00e1t egy anyag koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak fotometriai m\u00e9r\u00e9sekb\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kisz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1nak. Ez az al\u00e1bbi k\u00e9pletek l\u00e9p\u00e9sei szerint t\u00f6rt\u00e9nik:<\/p>\n\n

  1. \u00c1tvitel vagy \u00e1tereszt\u0151k\u00e9pess\u00e9g (T) = I\/I 0<\/sub>Az \u00e1tvitelt fotom\u00e9terben hat\u00e1rozz\u00e1k meg, a mint\u00e1ba kil\u00e9p\u0151 \u00e9s a mint\u00e1ba bel\u00e9p\u0151 f\u00e9ny ar\u00e1ny\u00e1nak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val.<\/li>
  2. Abszorbancia (A) = log (I 0<\/sub> \/I)Az abszorbanci\u00e1t az \u00e1tvitel negat\u00edv dekadikus logaritmus\u00e1b\u00f3l sz\u00e1m\u00edtj\u00e1k ki.<\/li>
  3. Abszorbancia (A) = C x L x \u0190 => Koncentr\u00e1ci\u00f3 (C) = A\/(L x \u0190)A Lambert-Beer t\u00f6rv\u00e9ny le\u00edrja az abszorbancia f\u00fcgg\u00e9s\u00e9t a minta koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u00f3l (C), az optikai \u00fat hossz\u00e1t\u00f3l (L), valamint a mintaspecifikus extinkci\u00f3s egy\u00fctthat\u00f3t\u00f3l (\u0190) val\u00f3 f\u00fcgg\u00e9st, amely egy adott anyagra vonatkozik. meghat\u00e1rozott hull\u00e1mhosszon. A mintakoncentr\u00e1ci\u00f3t ezut\u00e1n a k\u00e9plet \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1val sz\u00e1m\u00edtj\u00e1k ki.<\/li><\/ol>\n

    Ezt a h\u00e1rom \u00e1ll\u00edt\u00e1st az al\u00e1bbiakban r\u00e9szletesebben ismertetj\u00fck.Az \u00e1tvitel meghat\u00e1roz\u00e1sa (T = I\/I 0<\/sub> )<\/strong><\/p>\n\n

    \"\"<\/a><\/figure><\/div>\n\n

    1. \u00e1bra: A mint\u00e1t \u00e9s a Lambert-Beer t\u00f6rv\u00e9nye szempontj\u00e1b\u00f3l relev\u00e1ns param\u00e9tereket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 fotom\u00e9ter egyszer\u0171s\u00edtett \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/p>\n\n

    I 0<\/sub> : F\u00e9ny bel\u00e9p a mint\u00e1baI: F\u00e9ny kil\u00e9p a mint\u00e1b\u00f3lC: A minta koncentr\u00e1ci\u00f3jaL: A minta f\u00e9ny\u00fatja\/vastags\u00e1ga\u0190: Kiolt\u00e1si egy\u00fctthat\u00f3<\/em><\/p>\n\n

    A fotom\u00e9ter alapvet\u0151en egy f\u00e9nyforr\u00e1sb\u00f3l, egy, a mint\u00e1t tart\u00f3 poz\u00edci\u00f3b\u00f3l \u00e9s egy detektorb\u00f3l \u00e1ll (1. \u00e1bra). A detektor m\u00e9ri a mint\u00e1n \u00e1thalad\u00f3 f\u00e9ny intenzit\u00e1s\u00e1t. Term\u00e9szetesen sz\u00e1mos egy\u00e9b \u00f6sszetev\u0151 is jelen van; konkr\u00e9tan olyan optikai elemek, amelyek megt\u00f6rik a f\u00e9nyt \u00e9s egyedi hull\u00e1mhosszokra v\u00e1lasztj\u00e1k sz\u00e9t, valamint olyan elemek, amelyek visszaverik vagy tov\u00e1bb\u00edtj\u00e1k a f\u00e9nyt.<\/p>\n\n

    A fotom\u00e9ter f\u00e9nyforr\u00e1sa meghat\u00e1rozott intenzit\u00e1s\u00fa I 0<\/sub> f\u00e9nyt bocs\u00e1t ki, amely a mintaoldaton kereszt\u00fcl vezet. A f\u00e9ny egy r\u00e9sz\u00e9t a minta elnyeli. A mint\u00e1n \u00e1thalad\u00f3 r\u00e9szt a detektor I-es intenzit\u00e1sk\u00e9nt regisztr\u00e1lja. Az I\/I 0<\/sub> ar\u00e1ny a minta \u00e1tvitel\u00e9t \u00edrja le meghat\u00e1rozott hull\u00e1mhosszon.<\/p>\n\n

    Az abszorbancia sz\u00e1m\u00edt\u00e1sa (A = log (I 0<\/sub> \/I)<\/strong><\/p>\n\n

    A modern fotom\u00e9terek automatikusan \u00e1talak\u00edtj\u00e1k a minta transzmisszi\u00f3j\u00e1t abszorbanci\u00e1v\u00e1, amelyet az \u00e1tvitel negat\u00edv dekadikus logaritmusak\u00e9nt hat\u00e1roznak meg. Felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi\u00e9rt nem haszn\u00e1lj\u00e1k k\u00f6zvetlen\u00fcl az \u00e1tvitelt a mintakoncentr\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l. A 2. \u00e1bra tiszt\u00e1zza az \u00e1tvitel \u00e9s az abszorbancia k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot. Ha t\u00f6bb mint\u00e1t, amelyek mindegyike lehet\u0151v\u00e9 teszi a mint\u00e1ba bel\u00e9p\u0151 f\u00e9ny 50%-\u00e1nak \u00e1thalad\u00e1s\u00e1t, sorba kapcsolunk, akkor az al\u00e1bbiakban bemutatott exponenci\u00e1lisan cs\u00f6kken\u0151 \u00e1tviteli g\u00f6rbe j\u00f6n l\u00e9tre. Ha az \u00e9rt\u00e9keket ehelyett logaritmikus m\u00f3don fejezz\u00fck ki, akkor line\u00e1ris f\u00fcgg\u0151s\u00e9g keletkezik. Ily m\u00f3don az abszorbancia ar\u00e1nyos a koncentr\u00e1ci\u00f3val (valamint az \u00fathosszal), ami jelent\u0151sen leegyszer\u0171s\u00edti a sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokat.<\/p>\n\n

    2. \u00e1bra: A f\u00e9ny\u00e1tereszt\u00e9s \u00e9s a f\u00e9nyelnyel\u00e9s kapcsolata:<\/strong><\/p>\n\n

    \"\"<\/a><\/figure><\/div>\n\n

    a) Sorba kell kapcsolni a mint\u00e1kat, amelyek mindegyike lehet\u0151v\u00e9 teszi a mint\u00e1ba bel\u00e9p\u0151 f\u00e9ny 50%-\u00e1nak \u00e1tereszt\u00e9s\u00e9t. A sz\u00e1zal\u00e9k a kezdeti f\u00e9nyintenzit\u00e1sra vonatkozik.<\/p>\n\n

    \"\"<\/a><\/figure><\/div>\n\n

    b) Exponenci\u00e1lisan cs\u00f6kken\u0151 \u00e1tviteli g\u00f6rbe<\/p>\n\n

    \"\"<\/a><\/figure><\/div>\n\n

    c) Az abszorbancia grafikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa (az \u00e1tvitel dekadikus logaritmus\u00e1nak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val)<\/p>\n\n

    A koncentr\u00e1ci\u00f3 kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa (C = A\/(L x \u0190))<\/u><\/strong>Ahhoz, hogy a minta koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t az abszorbanci\u00e1j\u00e1b\u00f3l lehessen levezetni, tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3kra van sz\u00fcks\u00e9g. A Lambert-Beer t\u00f6rv\u00e9ny, amely a fotometriai alkalmaz\u00e1sok fizikai alapj\u00e1t k\u00e9pezi, le\u00edrja, hogy a minta f\u00e9nyelnyel\u00e9se egyenesen ar\u00e1nyos a minta koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1val \u00e9s \u00fathossz\u00e1val. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben h\u00e1rom param\u00e9ter j\u00e1rul hozz\u00e1 a minta abszorbancia \u00e9rt\u00e9k\u00e9hez: el\u0151sz\u00f6r is a molekula koncentr\u00e1ci\u00f3ja (C); m\u00e1sodszor, a minta \u00fathossza (L), amely \u00e1ltal\u00e1ban megegyezik a k\u00fcvetta \u00fathossz\u00e1val. Azt\u00e1n ott van az extinkci\u00f3s egy\u00fctthat\u00f3 (\u0190). Az extinkci\u00f3s egy\u00fctthat\u00f3 a molekul\u00e1ra jellemz\u0151 egyedi fizikai \u00e1lland\u00f3; azt a tulajdons\u00e1g\u00e1t \u00edrja le, hogy adott hull\u00e1mhosszon elnyeli a f\u00e9nyt. Ez az anyagspecifikus \u00e1lland\u00f3 sz\u00e1mos anyag, k\u00f6zt\u00fck nukleinsavak \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le feh\u00e9rj\u00e9k eset\u00e9ben ismert, \u00e9s az \u00e9rt\u00e9keket a vonatkoz\u00f3 szakirodalomban publik\u00e1lt\u00e1k. Ezekben az esetekben a koncentr\u00e1ci\u00f3 azonnal meghat\u00e1rozhat\u00f3. Ha azonban az \u00e9rt\u00e9k nem ismert, akkor lehet\u0151s\u00e9g van egy kalibr\u00e1ci\u00f3s g\u00f6rbe seg\u00edts\u00e9g\u00e9re. A kalibr\u00e1ci\u00f3s g\u00f6rbe l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz standardok sz\u00fcks\u00e9gesek, azaz olyan oldatok, amelyek ismert koncentr\u00e1ci\u00f3ban tartalmazz\u00e1k a vizsg\u00e1land\u00f3 anyagokat. Ezeket a fotom\u00e9terben m\u00e9rik a t\u00e9nyleges mintav\u00e9tel el\u0151tt. Ezut\u00e1n a standard g\u00f6rbe seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kisz\u00e1m\u00edtjuk az analit koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n\n

    A mennyis\u00e9gi meghat\u00e1roz\u00e1s mellett az abszorbancia m\u00e9r\u00e9sek kvalitat\u00edv inform\u00e1ci\u00f3kat is felt\u00e1rhatnak a mint\u00e1r\u00f3l: p\u00e9ld\u00e1ul a nukleinsavak \u00e9s feh\u00e9rj\u00e9k tisztas\u00e1ga meghat\u00e1rozhat\u00f3 \u00fagy, hogy a mint\u00e1t tov\u00e1bbi hull\u00e1mhosszakon m\u00e9rik, m\u00edg az enzimaktivit\u00e1sra vonatkoz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat \u00e1ltal\u00e1ban ism\u00e9telt m\u00e9r\u00e9sekkel nyerik. id\u0151.<\/p>\n\n

    Forr\u00e1s<\/a><\/p>\n\n

    <\/p>\n\n

    <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A molekul\u00e1ris \u00e9s biok\u00e9miai alkalmaz\u00e1sokon bel\u00fcl, valamint az orvosi diagnosztik\u00e1ban az oldatban l\u00e9v\u0151 anyagok koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa kulcsfontoss\u00e1g\u00fa elemz\u00e9si l\u00e9p\u00e9s. Gyakran fotometriai m\u00f3dszereket alkalmaznak erre a c\u00e9lra, mivel ezek k\u00f6nnyen \u00e9s gyorsan v\u00e9grehajthat\u00f3k, \u00e9s gyakran a legk\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konyabb megold\u00e1st jelentik. A (spektro)fotometri\u00e1s m\u00f3dszerek \u00e1ltal\u00e1ban azon az elven alapulnak, hogy az oldatban l\u00e9v\u0151 molekul\u00e1k elnyelik a f\u00e9nyt, \u00e9s<\/p>\n

    Read More<\/a><\/div>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_uag_custom_page_level_css":"","ub_ctt_via":"","footnotes":""},"categories":[813,832],"tags":[],"class_list":["post-68997","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-minden-bejegyzes","category-spektrofotometria-hu"],"featured_image_src":null,"author_info":{"display_name":"admin","author_link":"https:\/\/qvarz.com\/hu\/author\/admin\/"},"uagb_featured_image_src":{"full":false,"thumbnail":false,"medium":false,"medium_large":false,"large":false,"1536x1536":false,"2048x2048":false,"bacola-woo-product":false,"woocommerce_thumbnail":false,"woocommerce_single":false,"woocommerce_gallery_thumbnail":false,"variation_swatches_image_size":false,"variation_swatches_tooltip_size":false,"dgwt-wcas-product-suggestion":false},"uagb_author_info":{"display_name":"admin","author_link":"https:\/\/qvarz.com\/hu\/author\/admin\/"},"uagb_comment_info":0,"uagb_excerpt":"A molekul\u00e1ris \u00e9s biok\u00e9miai alkalmaz\u00e1sokon bel\u00fcl, valamint az orvosi diagnosztik\u00e1ban az oldatban l\u00e9v\u0151 anyagok koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa kulcsfontoss\u00e1g\u00fa elemz\u00e9si l\u00e9p\u00e9s. Gyakran fotometriai m\u00f3dszereket alkalmaznak erre a c\u00e9lra, mivel ezek k\u00f6nnyen \u00e9s gyorsan v\u00e9grehajthat\u00f3k, \u00e9s gyakran a legk\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konyabb megold\u00e1st jelentik. A (spektro)fotometri\u00e1s m\u00f3dszerek \u00e1ltal\u00e1ban azon az elven alapulnak, hogy az oldatban l\u00e9v\u0151 molekul\u00e1k elnyelik a f\u00e9nyt, \u00e9sRead…","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/qvarz.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/68997","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/qvarz.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/qvarz.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/qvarz.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/qvarz.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=68997"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/qvarz.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/68997\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":69003,"href":"https:\/\/qvarz.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/68997\/revisions\/69003"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/qvarz.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=68997"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/qvarz.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=68997"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/qvarz.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=68997"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}