Sok laboratóriumra olyan szabályozási követelmények vonatkoznak, amelyeket például a minőségirányítási rendszerek írnak elő. Ezek a laboratóriumok ezért kötelesek rendszeresen tesztelni a munkaeszközöket és az elemző műszereket, beleértve a (spektro)fotométereket is. Mi van akkor, ha ezek a szabályozások nem vonatkoznak az Ön laborjára? Ebben az esetben a tesztelés nem feltétlenül szükséges, hiszen nem kötelező – de ez azt jelenti, hogy nem is fontos?

Bárki azt fogja mondani, hogy választási lehetőség esetén inkább elkerülné a felesleges erőfeszítést, időt és költséget a laboratóriumi kísérletek során. Csak a teljes kísérlet zökkenőmentes, hibamentes végrehajtása garantálja a pontos és reprodukálható eredményeket az elejétől a végéig. Ez a folyamat magában foglalja az elemzést is, mivel bármely mintánál kapott adatok minősége közvetlenül függ magának a mérés minőségétől.

Egy szabványos laboratóriumi alkalmazással kapcsolatban, mint például a nukleinsavak fotometriai mennyiségi meghatározása, ez az elv azt jelentené, hogy a tisztítási eljáráson túl a fotometriás mérés folyamatát is rendszeresen meg kell támadni és tesztelni kell. Hibákat okozhat a helytelen kezelés, vagy az ok műszaki jellegű lehet. Megfelelő hibaelhárítási megközelítést alkalmazva „lépésről lépésre” hibaelemzéssel az alkalmazási hibák viszonylag könnyen észlelhetők [1, 2]. Ezzel szemben számos technológiai hiba csak összehasonlító mérések és referenciaanyagok segítségével deríthető ki [3, 4].

Hogyan keletkeznek egyáltalán technológiai hibák? A fotométerek huzamosabb ideig történő használata mechanikai igénybevételből eredő kopás jeleit okozhatja. Ezenkívül különböző környezeti tényezők (pl. hőmérséklet, páratartalom, por) befolyásolhatják a teljesítményt. Ekkor mindig fennáll a sérülés vagy szennyeződés veszélye a használat vagy szállítás során. Mivel a fotometria érzékeny mérési technológia, ezért hibás eredmények adódhatnak. Az ilyen jellegű hibák megbízható azonosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy a fotométereket rendszeresen teszteljék.

Az első lépés a látható sérülések és szennyeződések ellenőrzése, különösen a küvettatengely belsejében. Ha a műszer beépített önteszt funkcióval van felszerelve, bizonyos alapfunkciók rendszeres időközönként vagy szükség szerint tesztelhetők (1a. ábra).

A mért értékek pontosságáról és pontosságáról részletes információk megszerzéséhez elengedhetetlen a (spektro)fotométer fotometriai vizsgálata. Ennek érdekében a méréseket tanúsított, nyomon követhető referenciaanyagok felhasználásával végzik (1b. ábra). Ezek általában meghatározott tulajdonságokkal rendelkező szűrőkészleteket tartalmaznak, amelyek képesek meghatározni egy műszer hullámhosszát és fotometriai pontosságát. A szűrők alkalmazásával kapott értékeket ezután összehasonlítják a referencia szabványok névleges értékeivel, és ez az összehasonlítás lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy megállapítsa, a műszer a műszaki előírásokon belül teljesít-e. Megjegyzendő, hogy magukat a referenciaanyagokat rendszeresen tesztelni és tanúsítani kell.

A fotométer alapos vizsgálatát csak szakképzett szerviz végezheti. Az ilyen szolgáltatás szükség esetén beállítást, javítást és tanúsítást foglal magában.

1. ábra: Két módszer az Eppendorf BioSpectrometer® vizsgálatára
a) Az Eppendorf BioSpectrometer kinetikájának műszeres öntesztjének eredménye
b) Egy Eppendorf BioSpectrometer fotometriai pontosságának vizsgálatának eredménye a hozzá tartozó referenciaszűrőkészlet használatával

A fotométerek rendszeres ellenőrzése biztosíthatja, hogy a specifikációk továbbra is megfeleljenek, még hosszú használat után is. A megfelelő igazolási módszerek felderítik és kiküszöbölik a hibaforrásokat, így biztosítva az elemzési eredmények minőségét.